Hírek

Az elmúlt években számos dohányzó váltott hagyományos cigaretta fogyasztásáról hevítős dohánytermékekre vagy elektromos cigarettára.

Ennek a trendnek számos oka lehet. Vannak, akik kevésbé káros alternatívának vagy környezetükre kevésbé zavarónak tatja ezeket az eszközöket. Jelentős befolyásoló tényező azonban a szignifikánsan alacsonyabb adóteher, mely nagy mértékben befolyásolja ezen termékek piaci árát.

A Cseh Köztársaságban a dohánytermékek jövedéki adója az elmúlt években emelkedett, nagyobb különbséget kialakítva ezzel a környező országokhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest, ahol e termékek jövedéki adója alacsonyabb maradt. Ennek nyomán az EU egységesebb adózási megközelítést fontolgat a hagyományos cigaretták és alternatíváik tekintetében a tagállamok országaiban. Egyfajta nézet szerint a hevítős dohánytermékeket és az elektromos cigarettákat alacsonyabb egészségügyi kockázatuk miatt alacsonyabb adókulccsal kellene terhelni. Másfelől civil szervezetek és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nézetei szerint a hagyományos dohánytermékek ezen alternatíváit is ugyanolyan mértékben lenne szükséges megadóztatni.

Megkérdeztük paneltagjainkat, mit gondolnak erről a témáról. Attól függetlenül, hogy paneltagjaink dohányoznak-e vagy sem, megkérdeztük őket, hogyan vélekednek arról, hogy a hevítős dogánytermékeket és elektromos cigarettákat is ugyanolyan mértékben kellene-e adóztatni, mint a hagyományos cigarettákat.

A válaszadók több, mint 1/3-a az összes ENP által lefedett országban határozottan támogatja az azonos mértékű jövedéki adó kivetését minden dohánytermékre. Ezen csoport legnagyobb része férfiakból (CZ,SK,PL) és felsőfokú végzettségűekből tevődik össze. Másrészről a magyarok között a 18-44 éves, alacsony iskolai végzettségű (általános iskola, vagy középiskola érettségi nélkül) válaszadók szignifikánsan NEM-et mondanak az azonos mértékű jövedéki adóra.

Általánosságban a válaszadók több, mint fele támogatja ezt a megoldást annak ellenére, hogy dohányoznak-e vagy sem. Leginkább igaz ez Legyenországra (60%), majd Csehországra (58%), míg a legkevésbé Bulgáriára (51%).

A témához kapcsolódóan érdekelt minket az is, hogy hány dohányzó van válaszadóink között, és ők mennyit költenek dohánytermékekre egy hónapban.

Bulgáriában találtuk a legtöbb doányzót, a bolgárok majdnem 2/3-a dohányzik, ez szignifikánsan magasabb, mint az ENP által lefedett többi országban (SK, PL, HU), ahol ez az arány 45% körül mozog. Csehországban szignifikánsan több a nem dohányzó, a válaszadók 64%-a nem él ezzel a káros szenvedéllyel. Ebben az országban az egészségtelen szokások a leginkább népszerűtlenek. A legtöbb nem dohányzó 60 év feletti (67%) és egyetemi végzettségű (65%).

Talán nem meglepő, hogy a bolgárok költenek a legtöbbet dohánytermékekre havonta. 16%-uk kötülbelül 1500-2000 CZK értékben költ cigarettára, dohánytermékekre, hevítős cigarettára, e-cigarettára egy hónapban. Ez különösen igaz a 30-44 év közötti középfokú végzettségűekre. Érdekes, hogy a 18-29 év közötti fiatal bolgárok költenek a legtöbbet a dohányzásra (7%-uk költ nagyobb összeget mint 3000 CZK egy hónapban).

Ez elsőroban annak is köszönhető, hogy míg a dohányzás költsége Csehországban a legmagasabb, a dohánytermékek ára Bulgáriában a legmegfizethetőbb a többi ENP-országhoz képest.

Forrás:

https://euractiv.cz/section/politika/news/eu-se-chysta-zdanit-zahrivany-tabak-nebo-nikotinove-sacky-cesi-odstartuji-vyjednavani/